Dr. Chorin Ferenc, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. egykori vezérigazgatója 1932-be Schmidt Sándor bányaigazgató javaslatára elhatározta, hogy a legalább 30 éves szolgálat után nyugdíjba vonuló bányászoknak kertes családi házat ad a társaság jutalmul. Ez a szociális intézkedés nem csak Magyarországon, de Európában is egyedülálló gesztusnak számított a bányászok elismerésére.A jelenleg Bányász Emlékházként működő családi ház jól demonstrálja, milyen elrendezésű lakásokban éltek a jutalmazott bányászok. A ház négy lakása apró elő terasszal, konyhával és egy vagy két szobával rendelkezett. A Bányász Emlékházban az emlékeket a jelenleg három lakás összenyitásaként kapott terekben helyezték el. A helyi gyűjtők, a Dorogi Szénmedencében dolgozó bányászok, mérnökök felajánlásaiból állt össze a gyűjtemény. Az épületben tablókon és tárlókban kerültek elhelyezésre az emlékanyagok, ősnyomtatványok, térképek, a bányászathoz köthető régi dokumentumok és igazolványok, valamint fotók, melyeknek köszönhetően bepillantást nyerhetünk a mindennapi bányászéletbe. A kiállítás részét képezik továbbá bányász szerszámok, díszegyenruhák és modellek. Papp Béla Mihály ásványgyűjteménye egy külön teremben kapott helyet. Többek között megkövesedett csiga, tengeri sün, cápa- és rájafogak, korall, valamint gyöngy is ékesítette gyűjteményét. A gyönyörű gipszkristályok Dorogon kívül Tokodaltáróról, Lencsehegyről, Bajnáról és Mogyorósbányáról származnak. Az épület kertjében is kiállításra került néhány emlék tárgy, például a dorogi világszabadalom, az F-típusú vágathajtó gép, mely jelenleg a Reimann Bányászattörténeti Miniverzum udvarán tekinthető meg.
Az épület a Schmidt-lakótelep szélén helyezkedik el, házszámmal sajnos nem rendelkezik, így az alábbi térkép nyújthat segítséget felkeresésekor.
